Vállalatok, vállalkozások Magyarországon

A magyar vállalatok, vállalkozások számának és teljesítményének alakulása volt a Belvárosi Gazdasági Klub január 18-i előadásának témája.

Tavaly a magyar GDP 8 %-át tették ki az Európai Uniótól érkező támogatások, további 3 %-ot jelentettek a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt összegek. Mindezekkel együtt sikerült kb. 2,7-2,8 %-os gazdasági növekedést elérni. Ez az egy adat is jelzi, hogy jelentős szerkezeti problémákkal küzd a magyar gazdaság – többek közt erről is beszélt Pitti Zoltán egyetemi kutató, az APEH volt elnöke a Gazdasági Klub előadásán.

1935607_1127668227273903_1515048865672485278_n

Az előadó kifejtette: a Magyarországon regisztrált vállalkozások tekintélyes része csak papíron működik, az utóbbi években pedig jelentősen emelkedett a felszámolás alatt álló cégek száma. Mind többen kénytelenek azzal szembesülni, hogy a befektetett tőke kockázattal, munkával nem hozza azt a jövedelmet, amely elvárható lenne. A 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban lehívható uniós támogatások tekintélyes részét a kis-és középvállalkozások helyzetének javítására szánja a kormány, de az előadó szerint kérdéses, hogy ez ténylegesen javítja-e a vállalkozások teljesítményét, hatékonyságát. A kormányzat ugyan szavakban elkötelezett a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett is, a gyakorlatban azonban ennek ellenkezőjére találunk példákat (útdíjfizetési rendszer átalakítása, EKÁER-rendszer bevezetése, adózás szabályainak változtatásai stb.)

12507571_1127668247273901_2323446380550892157_n

A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét nem a mikro-és kisvállalkozások, hanem a – jelentős részben külföldi tulajdonú – közép-és nagyvállalatok fogják meghatározni, ezért is lehet veszélyes a kormányzat „multiellenes” retorikája, a kevéssé kiszámítható jogi környezet, a versenyt torzító intézkedések (pl. vasárnapi zárva tartás), az ágazati különadók. A felzárkózáshoz a gazdasági növekedés feltételeit kell javítani, ehhez pedig elengedhetetlen a vállalkozások termelékenységének növelése, nemcsak a foglalkoztatás, de beruházások, technológiai fejlesztések és a kutatások ösztönzése révén. Épp ezek tekintetében rosszak a mutatók – összegzett Pitti Zoltán.