A MAGYAR GAZDASÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A kicsi, nyitott magyar gazdaság mennyire függ a nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatoktól? Milyen helyzetben van ma a magyar gazdaság? Surányi György közgazdász, korábbi jegybankelnök volt a Gazdasági Klub első őszi előadásának vendége.
Surányi György kiemelte: Magyarországra az elmúlt nyolc évben mintegy 4-4,5 milliárd euro transzfer érkezett évente az Európai Unióból és még négy évig számíthatunk ugyanerre az összegre. A külkereskedelemben jelentős cserearány-javulás is bekövetkezett az energiahordozók és nyersanyagok árának esése miatt is. 2009 óta folyamatosan többletet mutat a folyó fizetési mérleg és a külső egyensúly is jelentősen javult, mindezek következtében az ország külföldi eladósodottsága is csökkent.
Ugyanakkor a beruházások szintje még mindig nem éri el a 2008-as válság előtti szintet, az állami beruházások gyakorlatilag teljesen az uniós támogatások lehívhatóságától függnek, a magánberuházások aránya nagyon visszaesett. A jelenlegi beruházási arány kissé felülmúlja az amortizáció mértékét, de nem teremti meg a tartós gazdasági növekedés alapját. A reáljövedelem és reálfogyasztás szintje évek óta nő, de még nem érte el a 2008-as szintet. A gazdaság növekedési üteme lassú, különösen az uniós transzfer mértékéhez képest, anélkül gyakorlatilag nulla lenne a belső növekedés üteme. Mindez rámutat az uniós források felhasználásának gyenge hatékonyságára is.
A foglalkoztatottságról szólva az előadó elmondta: 2010 óta mintegy 15-16%-kal emelkedett, ám ha megnézzük e növekedés összetevőit, azt láthatjuk, hogy mintegy 200 ezer fő vállalt munkát külföldön, kb. 150 ezer fő vesz részt a közmunkaprogramban és az állami foglalkoztatottak száma is nőtt. A versenyszféra foglalkoztatottsága viszont csak most érte el a 2008-as szintet. A termelés mértékének emelkedése nem követte a foglalkoztatottság szintjének emelkedését, vagyis romlott a termelékenység.
A költségvetés helyzetét elemezve Surányi György rámutatott: az egyensúly javuló tendenciát mutat (különösen a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosításának köszönhetően), a szerkezetével azonban baj van. 2010 óta 36 új adónem került bevezetésre, az állam újraelosztó szerepe is nőtt. A bekövetkezett adónövekedés, az új adónemek pedig verseny-és piactorzítóak, rombolják a bizalmat, a beruházási klímát. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások felhasználásával az állam egyrészt jelentős veszteséget szenvedett el (a MOL-részvények felvásárlásával) és a bruttó államadósság sem csökkent, sőt, nőtt az elmúlt hat évben. Nincs igazi áttörés a költségvetésben – összegzett Surányi.