EGÉSZEN EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS
Mi a tőkefelhalmozás egészen eredeti módja? Magyar sajátosságról van szó? Erről beszélgettünk a Gazdasági Klub március 6-i összejövetelén Pitti Zoltán egyetemi kutatóval, az APEH volt elnökével.
Pitti Zoltán szerint a rendszerváltás óta eltelt közel három évtizedben kevés teljesült abból, amit a politika ígért: a demokratikus intézményrendszer erodálódik, a gazdasági növekedés üteme lassú, a nyugati mintára elképzelt erős középosztály nem jött létre, az ország felzárkózás helyett inkább stagnáló-leszakadó pályán van, az országon belüli regionális különbségek pedig egyre markánsabbak. Az állami vagyon rendszerváltás utáni magánosításával új tulajdonosi csoportok jelentek meg, ám ez a vagyonfelosztás nem szerves fejlődés eredménye, így a felosztás is aránytalan. A néhány évvel ezelőtt ismét elindult államosításokkal a kormány megint csak a korábban létrehozott vagyont osztja újra. A 90-es évek privatizációi révén megjelent a külföldi tőke, amely a következő másfél-két évtizedben gazdaság szerkezetének átalakulását eredményezte, komoly súlyt képviselnek a magyar gazdaságban, ezzel szemben a hazai vállalkozások csak kis része képes exportképes tevékenységre. A gazdaság teljesítményének alakulása leginkább az igénybe vett uniós támogatásoktól függ, miközben a támogatások elosztása, vagy éppen a közbeszerzések győzteseinek kiválasztása kiszámíthatóan irányított – akik élhetnek a lehetőséggel, azok élvezik, akik nem, azok az „élménnyel” gazdagodnak.
A rendszerben nőnek az egyenlőtlenségek, és ez immár társadalmi és regionális szinten is egyre súlyosabb problémát jelent. Egyre jelentősebb a jövedelmi és vagyoni differenciálódás, a várt erős középosztály helyett pedig egy szűk klientúra került kedvezményezett helyzetbe. Ahhoz, hogy az ország tartósan fejlődési pályára álljon, új gazdaságfejlesztési stratégiára van szükség, erősíteni kell a külföldi érdekeltségű vállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások termelési és értékesítési kapcsolatait, segíteni kell fejlődésüket, a munka alapú társadalom mellett a tudás alapú társadalom fontosságát is ki kell emelni (mert a betanított munka nem jelent felemelkedést), és teljesítményt ösztönző, teljesítményt elismerő jövedelempolitikát kell folytatni – hangsúlyozta Pitti Zoltán.