RENDSZERVÁLTÁS ÉS DEMOKRÁCIA
Több mint negyedszázaddal a rendszerváltás után holt tart a demokrácia Közép-Kelet-Európában és Magyarországon? Beszélhetünk-e a demokrácia konszolidációjáról? Vagy éppen ellenkezőleg, egyfajta visszarendeződésnek lehetünk-e szemtanúi?
E kérdésekre válaszolt Ágh Attila politológus, egyetemi tanár a Gazdasági Klub március 21-i előadásán a hazai, regionális folyamatok és nemzetközi kutatások vizsgálatával.
Az előadó szerint régiónkban a rendszerváltást kísérő gazdasági, szociális válságok, a társadalmi átalakulás sokszor fájdalmas jelenségei miatt a kialakult demokratikus intézményrendszert a társadalom nem érzi magáénak, nem gyakran él azokkal az eszközökkel, amelyeket ezek az intézmények nyújthatnak. Nyugat-Európával szemben itt nem beszélhetünk széles középosztályról sem, amely a demokrácia széles bázisa lehetne.
Az utóbbi években Magyarországon, illetve más közép-kelet-európai országokban megfigyelhető tendenciák visszarendeződést mutatnak: léteznek a demokratikus intézmények, de vajon van-e mögöttük bármiféle demokratikus hatalomgyakorlás? Példaként Ágh Attila az Európa Tanács által is kritizált magyar választási rendszert is említette: papíron demokratikus, valójában nem teremt egyenlő feltételeket. Ugyancsak egyik példaként említette az Economist Intelligence Unit által készített elemzést, amely Magyarországot – a régió országaival együtt – a „hiányos demokráciák” közé sorolja, utalva arra is hogy hazánk évről-évre hátrébb csúszik a nemzetközi rangsorokban. Pedig számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a stabil demokratikus intézményrendszer – a társadalmi, szociális tőke megfelelő kihasználása révén – a gazdasági fejlődés motorja is lehet. Persze ehhez jó kormányzati teljesítményre is szükség volna – jelentette ki Ágh Attila.