Február 1-i, hétfői online összejövetelünkön az Európai Unió aktuális kérdéseiről beszélgettünk: többek között arról, hogy miben tér el az új Parlament és a Bizottság működése a korábbitól, a vírus hatásairól és kezeléséről, a magyar képviselők helyzetéről, szerepéről, a jogállamisági eljárásról, a 7 éves költségvetésről, a helyreállítási alapról és ezek magyarországi hatásairól.

Vendégeinkkel, Andor László volt európai uniós biztossal és Ujhelyi István európai parlamenti képviselővel e kérdésekről beszélgetett Kardos Péter közgazdász.

A beszélgetést itt megtekinthetik.

2021. február 1-én (hétfőn) folytatódik a Belvárosi Szabadegyetem és a Belvárosi Gazdasági Klub nyilvános és ingyenes rendezvénysorozata. Február – március hónapban összesen 4 rendezvényre kerül sor, melyeken szó lesz az Európai Unió aktuális kérdéseiről, így többek között a 7 éves költségvetésről és a helyreállítási alapról, ezek magyarországi hatásairól, a magyar kormány és a parlamenti képviselők szerepéről; továbbá a magyar gazdaság és társadalom aktuális helyzetéről, állapotáról, jellemzőiről 2021 elején; a magyar kormány külpolitikájáról és nemzetközi megítéléséről és az amerikai választások várható hatásairól.

A koronavírus-járvány miatt rendezvényeinket továbbra is közönség nélkül kell megtartanunk. A beszélgetésekről felvétel készül, melyet a Belvárosi Szabadegyetem Facebook-oldalán érhetnek el – akár Facebook-fiók nélkül is -, illetve honlapunkról is. Az előadások a felvétel napján késő estétől, de legkésőbb másnap reggeltől lesznek megtekinthetők Facebook-oldalunkon.

A február – márciusi részletes program:

2021. február 1. (hétfő)

Az Európai Unió aktuális kérdései

A beszélgetésen szó lesz többek között arról, hogy miben tér az új Parlament és a Bizottság működése a korábbitól, a vírus hatásairól és kezeléséről, a magyar képviselők helyzetéről, szerepéről, a jogállamisági eljárásról, a 7 éves költségvetésről, a helyreállítási alapról és ezek magyarországi hatásairól.

Vendégeink: Andor László közgazdász, kandidátus, egyetemi tanár, volt európai uniós biztos és Ujhelyi István jogász, európai parlamenti képviselő

2021. február 15. (hétfő)

Hol tart a magyar gazdaság?

Beszélgetünk a magyar gazdaság jellemzőiről, helyzetéről, a nemzetközi rangsorban elfoglalt helyünkről, a válság gazdasági hatásairól, kezeléséről, a magyar gazdaságpolitika sajátosságairól.

Vendégünk: Csaba László közgazdász, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

2021. március 1. (hétfő)

A magyar társadalom és politika jellemzői 2021 elején

Beszélgetni fogunk többek között arról, hogy milyen változásokat idézett elő a vírus a magyar társadalomban és a politikában, ezek hogyan hatottak. Szó lesz az ellenzéki együttműködésről, a kormány politikájáról, a „választási előkészületekről” és a lehetséges forgatókönyvekről.

Vendégünk: Lengyel László jogász, közgazdász, kandidátus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója

2021. március 22. (hétfő)

Magyarország külpolitikája és nemzetközi megítélése

A beszélgetésen szó lesz többek között a magyar kormány külpolitikájának jellemzőiről, magyarországi és nemzetközi hatásairól, eredményeiről; az amerikai választások várható hatásairól és a magyar kormánynak a nemzetközi porondon betöltött szerepéről.

Vendégünk: Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet

Az előadásokhoz mindenkinek hasznos és tartalmas időtöltést kívánunk!

Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!

Vajon kitől kell „félnie” Európának? Putyintól, Trumptól, Erdogantól? Vagy saját populista erőitől? Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szerint inkább az utóbbiak jelenthetik a veszélyt, hiszen idén több EU-s tagállamban is elnök- vagy parlamenti választások lesznek, és ha ezeken komolyan erősödnek a populista erők, akkor veszély fenyegetheti az Unió létét. Az EU számos területen reformproblémákkal küzd, a gazdaság helyzete, a menekültválság, a globális helyzet soha nem látott kihívást jelent. De erre pusztán a problémák ismertetése nem jelent választ, azt is meg kell fogalmazni, milyen Európát szeretnénk.

Ujhelyi szerint a populisták erősödésének oka, hogy a politika elfelejtette az embereket, ezért a stabilitás, a béke, a közös értékek és mindenekelőtt egy szociális Európa mellett kell hitet tenni. A NATO védőszárnyai alatt Európa pedig elfeledkezett saját védelméről. Az orosz titkosszolgálati eszközök – különböző médiaportálok dezinformációi, populista pártok támogatása – mind-mind az EU egységét fenyegető lépések. A terrorizmus, a nagyhatalmi játékok elleni küzdelemben egységes európai titkosszolgálatra lenne szükség. A közös európai ügyészség tervét a magyar kormány látványosan ellenzi, ami bizonyítja: Orbánnak csak az EU pénze a fontos, az értékei már kevéssé. Ha tovább zajlik itthon a Brüsszelre, mint ellenségre való mutogatás, azzal a magyar társadalom egyértelműen egy putyini, erdogani rendszer irányába mozdul el, és ez végveszélyt jelenthet hazánkra nézve. Magyarországnak részt kell vennie az EU reformjában, ez egyértelmű érdekünk.

Andor László volt EU-biztos szerint a Donald Trump megválasztása óta felerősödött hangok – az államok közti bilaterális kapcsolatok erősítését célzó törekvések – az EU halálát jelenthetik. Egy bilaterális kapcsolatban mindig az erősebb fél diktálja a feltételeket, mit jelentene ez Magyarországra nézve? A kisebb országoknak, így Magyarországnak is, egyértelműen az uniós keretek biztosítják a kedvezőbb feltételeket. Az EU-t tavaly két nagy sokk érte: a brit népszavazási eredmény és Trump megválasztása. Az új amerikai elnök máris a NATO kereteit kívánja gyengíteni, ez egyben rámutat a közös európai védelmi politika hiányaira is. A 2008-ban kirobbant gazdasági-pénzügyi válság is bebizonyította: Európa nem képes egyedül kezelni egy ilyen helyzetet, az IMF segítségére is szükség volt. Növelni kell tehát az Unió versenyképességét, ellenállóképességét, erősségét. Andor László figyelmezető példaként hozta fel a Brexit-népszavazási kampányt övező populizmust: sok brit a külföldi munkaerő nagy száma miatt szavazott a kilépésre. Pedig a Nagy-Britannában dolgozó külföldiek nettó befizetői a brit költségvetésnek.