A rendezvényen áttekintettük a magyar közegészségügy helyzetének legfontosabb mutatóit, forráshelyzetét, a kormány egészségpolitikájának eddigi és várható hatásait és az előadók szerint szükséges és legfontosabb teendőket.

Az előadásról készült felvételt Facebook-oldalunkon és Youtube-csatornánkon is megtekinthetik.

Szó lesz a magyar gazdaság helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről, a hazai egészségügy állapotáról, a “Magyar Péter-jelenségről”, az önkormányzati választást követően a fővárosban kialakult helyzetről és természetesen az amerikai elnökválasztásról is.

A részletes kínálatot megtekinthetik a „Programok” menüpontra kattintva.

Előadásainkra ebben a félévben is keddi napokon kerül sor. Minden alkalommal 17 órakor kezdjük a programokat.

Az előadások helyszíne sem változik: az V., Deák Ferenc utca 21. sz. alatti földszinti előadóteremben várjuk Önöket (a Deák Ferenc téri metróállomástól kb. 50 méterre).

Az előadások továbbra is ingyenesek és nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A programokról felvételek is készülnek, melyek a rendezvényt követő néhány nap múlva ingyenesen és bármikor, korlátozás nélkül megtekinthetők lesznek Facebook-oldalunkon és Youtube-csatornánkon.

Meghívott előadónkkal a MOK elmúlt 2 évi tevékenységét, az egészségügy helyzetének javítására, korszerűsítésére tett elképzeléseket, javaslatokat tekintettük át.

Az előadás felvételét itt megtekinthetik.

Vendégünkkel a korszerű egészségügy jellemzőiről, megteremtésének feltételeiről és feladatairól beszélgetett Kardos Péter közgazdász.

A beszélgetést itt megtekinthetik.

A magyar gazdaság jövőbeni kilátásairól, lehetőségekről és zsákutcákról beszélgettünk a Gazdasági Klub november 21-i összejövetelén a meghívott előadókkal: Bod Péter Ákos közgazdásszal, az MNB volt elnökével és Vértes András közgazdásszal, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökével.

Bod Péter Ákos a rendszerváltás utáni társadalmi csalódottsággal, és az azt nem megfelelően kezelő politikával magyarázza a magyar gazdaság fejlődésének egyik akadályát. Mint elmondta: a magyar társadalom nagy része csalódott a piacgazdaságban, az államtól várja a védelmet, és ma nincs a politikai palettán olyan polgárinak nevezhető párt, amely valóban felkarolná a vállalkozókat, a piacpártiságot. Területi és társadalmi aránytalanságok is gátolják a fejlődést, és ezek az aránytalanságok csak súlyosbodtak, hiszen a befektetések oda mennek, ahol már van belőlük: nincs megoldás régiók, rétegek, korosztályok leszakadására.

Vértes András szerint a hazai politikai kultúra, a párbeszéd, az együttműködés teljes hiánya csak tovább rontja a helyzetet. Kétségkívül látható, hogy az utóbbi néhány évben a magyar gazdaság elmozdult a holtpontról, látszólagos stabilitás van mind a pénzügyek, mind a gazdaság terén. De mi ennek az oka? Vértes szerint például az, hogy a kormány komolyan vett néhány külső tényezőt, így az Európai Unió szabályait a költségvetési fegyelem terén – mivel e téren már nincs jelentős probléma, nem is kell számítani brüsszeli figyelmeztetésre. Kevéssé volt sikeres az államadósság csökkentése, még a magánnyugdíj-pénzekkel együtt is.

A kormány intézkedéseiről szólva mindkét előadó elmondta: a kormány gazdaságpolitikai eszközei egyértelműen károkat is okoztak.  Folyamatos az ország leszakadása a régiós országokhoz képest is: míg 2004-ben csupán két ország előzött meg minket régiónkból az egy főre jutó GDP tekintetében, addig ma már csak három van mögöttünk. Az állam ágazati adók kivetésével, az államosításokkal túlzottan beavatkozik a gazdasági folyamatokba. Alacsony a beruházások szintje, egyre súlyosabb tényező a korrupció. Semmiféle modernizáció nem történik az egészségügyben és az oktatásban, márpedig ezek nélkül – különösen a közoktatás esetében – nem várható a versenyképesség javulása. Az elmúlt három év növekedése nem következett volna be az uniós források nélkül, és még ez a növekedés is gyenge: mi lesz később, amikor majd az EU-s források is csökkennek? A válságot magunk mögött hagytuk, de nagyon lassan haladunk előre, és ezt – az utóbbi hetek nyilatkozatai és ígéretei alapján – mintha a kormány is kezdené felismerni.

A mostani országjárásnak az a célja, hogy megmozdítsák, maguk mellé állítsák a civil társadalmat. El akarják érni, hogy felálljon ez a sok tekintetben elkényelmesedett társadalom, és ne törődjenek bele az emberek, hogy nekik ilyen ellátás jár. Ahogy fogalmazott: ők nem a tárgyalóasztalnál akarnak ülni, hanem az inkubátor mellett akarnak állni és becsületesen el akarják végezni a munkájukat, ehhez azonban a civil társadalom és a betegek, hozzátartozók támogatására van szükségük.

Bár szinte minden ellenzéki politikai párt szimpatizánsaként azonosították már, Sándor Mária nyomatékosította: „mi nem állunk be senki mögé, ők álljanak be mögénk.” Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nincs miről tárgyalniuk az új egészségügyi államtitkárral, mert a 2016. évi költségvetést, amiben nem jut több pénz az egészségügyre, már elfogadták. „Négyszer-ötször meghallgattam Orbán Viktor évértékelő beszédét, hátha csak én nem hallom, de az egészségügy tényleg nem szerepel a témái között. Úgy tűnik, mintha tudatosan akarná szétverni az egészségügyet.”

A beszélgetést Danó Anna, a Népszabadság szakújságírója vezette. Köszönjük a segítségét, a nézőknek pedig az értékes hozzászólásokat.