Március 3-án a magyar jogállamiság helyzetéről, a jogállamiság demokratikus működésének legfontosabb tényezőiről, a szükséges tennivalókról és ezek lehetséges megvalósítási módjairól beszélgettünk és megvitattuk azt is, mi lenne, ha az ellenzék kétharmados, vagy csak ennél kisebb többséggel megnyerné a választásokat.

Mindezekről előadónk, Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter beszélt.

Az előadásról készült felvételt Facebook-oldalunkon és Youtube-csatornánkon is megtekinthetik.

Szó lesz a hazai nyugdíjasok, a nyugdíjrendszer helyzetéről, az aktuális külpolitikai kérdésekről, a magyar gazdaság és a magyar jogállamiság állapotáról. Természetesen az országgyűlési választással is foglalkozunk: latolgatjuk az esélyeket a választás előtt és a lehetséges következményeket a választás után.

Előadásainkra ebben a félévben is keddi napokon és a megszokott helyszínen – Budapest V., Deák Ferenc utca 21., földszinti előadóterem, a Deák Ferenc téri metróállomástól kb. 50 méterre – kerül sor. Programjaink továbbra is ingyenesek és nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

Előadásainkról ezúttal is felvétel készül, amelyet az adott programot követően néhány nappal megtekinthetnek Facebook-oldalunkon és Youtube-csatornánkon is.

A részletes programkínálatot megtalálják a “Programok” menüpontra kattintva.

Ez alkalommal Lengyel László közgazdászt, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatóját és Závecz Tibor szociológust, programozó-matematikust, a Závecz Research ügyvezető igazgatóját láthattunk vendégül.

Az előadásról készült felvételt Facebook-oldalunkon és Youtube-csatornánkon is megtekinthetik.

Szó volt a választás tétjéről, lehetséges következményeiről, némi esélylatolgatásról és a választásokig hátralévő időszak teendőiről.

Vendégeink voltak:

Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus, a Jelen című hetilap főszerkesztője;

Lendvai Ildikó bölcsész, volt parlamenti képviselő;

Závecz Tibor programozó matematikus, szociológus, a ZRI Závecz Research Piac-és Társadalomkutató Intézet alapító vezetője, egyetemi oktató.

A beszélgetésről készült felvételt itt megtekinthetik.

A rendezvényen áttekintettük a magyar választási rendszer jellemzőit, sajátosságait és azok hatásait a kormánypárt és az ellenzék esélyeire.

Az előadásról készült felvételt itt megtekinthetik.

Elemeztük az előválasztás eredményét és annak hatásait, beszéltünk a várható folyamatokról és a várható reagálásokról mind az ellenzéki, mind a kormányoldalon.

A beszélgetés felvételét itt megtekinthetik.

Az előadásról készült videofelvételt itt megtekinthetik.

Nemhogy az élbolyhoz nem közeledtünk, de még a visegrádi országokhoz képest is romlott a helyzetünk, már Románia is egyre több mutató tekintetében előz bennünket. Ezek a politikai és gazdasági folyamatok egy leromló, leszakadó ország képét vetítik előre – fejtette ki az előadó.

E kérdésekre válaszolt Ágh Attila politológus, egyetemi tanár a Gazdasági Klub március 21-i előadásán a hazai, regionális folyamatok és nemzetközi kutatások vizsgálatával.

Az előadó szerint régiónkban a rendszerváltást kísérő gazdasági, szociális válságok, a társadalmi átalakulás sokszor fájdalmas jelenségei miatt a kialakult demokratikus intézményrendszert a társadalom nem érzi magáénak, nem gyakran él azokkal az eszközökkel, amelyeket ezek az intézmények nyújthatnak. Nyugat-Európával szemben itt nem beszélhetünk széles középosztályról sem, amely a demokrácia széles bázisa lehetne.

Az utóbbi években Magyarországon, illetve más közép-kelet-európai országokban megfigyelhető tendenciák visszarendeződést mutatnak: léteznek a demokratikus intézmények, de vajon van-e mögöttük bármiféle demokratikus hatalomgyakorlás? Példaként Ágh Attila az Európa Tanács által is kritizált magyar választási rendszert is említette: papíron demokratikus, valójában nem teremt egyenlő feltételeket. Ugyancsak egyik példaként említette az Economist Intelligence Unit által készített elemzést, amely Magyarországot – a régió országaival együtt – a „hiányos demokráciák” közé sorolja, utalva arra is hogy hazánk évről-évre hátrébb csúszik a nemzetközi rangsorokban. Pedig számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a stabil demokratikus intézményrendszer – a társadalmi, szociális tőke megfelelő kihasználása révén – a gazdasági fejlődés motorja is lehet. Persze ehhez jó kormányzati teljesítményre is szükség volna – jelentette ki Ágh Attila.