Milyen pénzügyi és jogi keretek között tevékenykednek jelenleg a helyi önkormányzatok? Hogyan működnek az önkormányzati szövetségek, és a széttagolt önkormányzati rendszerben mit tehetnek az önkormányzati szövetségek érdekeik érvényesítéséért?

E kérdésekre kerestük a válaszokat vendégeinkkel, Katona Tamás egyetemi tanárral, a KSH volt elnökével, Schmidt Jenő tabi polgármesterrel, a TÖOSZ elnökével, Pálné Kovács Ilona akadémikussal, Tóth József XIII. kerületi polgármesterrel, a BÖSZ tagjával.

Az előadásról készült felvételt Youtube-csatornánkon megtekinthetik.

Az első előadásra május 30-án (kedd) 17:00 órától, a második előadásra június 13-án (kedd) 17:00 órától kerül sor.

A rendezvények helyszíne: Budapest V. ker., Deák Ferenc utca 21., földszinti előadóterem (a Deák Ferenc téri metróállomástól kb. 50 méterre).

Az előadások ingyenesek és nyilvánosak. A programokról felvétel készül, amelyet a Belvárosi Szabadegyetem Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján is megtekinthetnek.

A részletes programismertetőt megtalálják a “Programok” menüpontra kattintva.

A 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépett alaptörvényben ugyanis nem szerepel a települési önkormányzás joga, és az azóta eltelt időszak is azt bizonyítja, hogy az önkormányzati rendszerből lassan kikerül az „erőtér” – e szavakkal nyitotta a Gazdasági Klub október 24-i szemináriumát Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az önkormányzati feladatok és források elvonása, a szakmai szempontok háttérbe szorítása a politikai szempontok javára, az erőltetett központosítás mind-mind ebbe az irányba mutatnak. Gémesi György kiemelte: önmagában nem volna rossz megoldás akár a megyei vagy települési fenntartásban működő egészségügyi intézmények egy részének államosítása, akár a közoktatási intézmények fenntartásának állam általi átvétele, de a gyakorlati megvalósítás más képet mutat: nem végrehajtható, nem átgondolt döntésekről van szó. Az egészségügyi intézmények rosszabbul működnek, nagy gondot okoz a humán erőforrás hiánya, ami pedig az oktatást illeti: a döntéshozók nem gondolták végig, mi vezetett a KLIK kudarcához.

A politikai szempontok érvényesüléséről szólva Gémesi György kiemelte: a megyei kormánymegbízottak mind pártpolitikusok és a járási hivatalvezetők kinevezésénél is egyre inkább e szempontok érvényesülnek, a településeknek egyre kevesebb beleszólásuk van e folyamatokba. A bevezetésre tervezett új informatikai rendszer, az ASP révén az önkormányzatok teljes gyámság alá kerülhetnek. A polgármesterek pedig nem ellenségei a mindenkori kormánynak, nem így kellene kezelni őket. A helyben megoldandó közfeladatok ellátásából nem lehet kihagyni a települések vezetőit, hiszen mégis ők „értik” a legjobban a saját településüket.

Tóth József XIII. kerületi polgármester kiemelte: az önkormányzáshoz való jog európai alapjog, amelyet az 1985-ben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is rögzít, és amely 1997-ben a magyar jogrend része lett. 2010-től azonban más tendenciák érvényesülnek: a mai hatalom mintha félne az önkormányzatoktól, hiszen azok tartanak kapcsolatot a lakossággal. Elmondta: komoly rendszerhiba van a mai önkormányzati rendszerben, hiszen 1700 önkormányzat jelentkezik kiegészítő támogatásért (régebbi nevén: ÖNHIKI). A feladatok ellátása, a hatáskörök, a források telepítésének logikája hiányzik, az állam jelentős forrásokat von el, miközben a rendszer sem olcsóbb, sem hatékonyabb nem lett. Tóth József szerint is vissza kell állítani az önkormányzathoz való jogot mint alapjogot, nem szabad elfojtani a településeken jelentkező kreativitást, felhajtóerőt. Objektív mérőszámok alapján kell forrásokat biztosítani az önkormányzatok részére és szükséges egy kiegyenlítő mechanizmus is. Különösen a kistelepülések esetében szükséges egy „gazda” megléte, vagyis minden településen kell lennie önkormányzatnak, nem maradhatnak helyi felügyelet nélkül a helyi közügyek – mutatott rá Tóth József.