Merre halad tovább Magyarország, vajon milyen változásokra lehet számítani a politikai és a kormányzati rendszerben a közeljövőben? Vendégünk, Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus e kérdésekről beszélt a Belvárosi Szabadegyetem október 29-i előadásán.

Vendégünkkel rendszerekről, rendszerváltásokról, azok sikereiről és kudarcokról beszélgettünk.

E kérdésekre válaszolt Ágh Attila politológus, egyetemi tanár a Gazdasági Klub március 21-i előadásán a hazai, regionális folyamatok és nemzetközi kutatások vizsgálatával.

Az előadó szerint régiónkban a rendszerváltást kísérő gazdasági, szociális válságok, a társadalmi átalakulás sokszor fájdalmas jelenségei miatt a kialakult demokratikus intézményrendszert a társadalom nem érzi magáénak, nem gyakran él azokkal az eszközökkel, amelyeket ezek az intézmények nyújthatnak. Nyugat-Európával szemben itt nem beszélhetünk széles középosztályról sem, amely a demokrácia széles bázisa lehetne.

Az utóbbi években Magyarországon, illetve más közép-kelet-európai országokban megfigyelhető tendenciák visszarendeződést mutatnak: léteznek a demokratikus intézmények, de vajon van-e mögöttük bármiféle demokratikus hatalomgyakorlás? Példaként Ágh Attila az Európa Tanács által is kritizált magyar választási rendszert is említette: papíron demokratikus, valójában nem teremt egyenlő feltételeket. Ugyancsak egyik példaként említette az Economist Intelligence Unit által készített elemzést, amely Magyarországot – a régió országaival együtt – a „hiányos demokráciák” közé sorolja, utalva arra is hogy hazánk évről-évre hátrébb csúszik a nemzetközi rangsorokban. Pedig számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a stabil demokratikus intézményrendszer – a társadalmi, szociális tőke megfelelő kihasználása révén – a gazdasági fejlődés motorja is lehet. Persze ehhez jó kormányzati teljesítményre is szükség volna – jelentette ki Ágh Attila.