Az előadásról készült felvételt itt megtekinthetik.

Vajon kitől kell „félnie” Európának? Putyintól, Trumptól, Erdogantól? Vagy saját populista erőitől? Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szerint inkább az utóbbiak jelenthetik a veszélyt, hiszen idén több EU-s tagállamban is elnök- vagy parlamenti választások lesznek, és ha ezeken komolyan erősödnek a populista erők, akkor veszély fenyegetheti az Unió létét. Az EU számos területen reformproblémákkal küzd, a gazdaság helyzete, a menekültválság, a globális helyzet soha nem látott kihívást jelent. De erre pusztán a problémák ismertetése nem jelent választ, azt is meg kell fogalmazni, milyen Európát szeretnénk.

Ujhelyi szerint a populisták erősödésének oka, hogy a politika elfelejtette az embereket, ezért a stabilitás, a béke, a közös értékek és mindenekelőtt egy szociális Európa mellett kell hitet tenni. A NATO védőszárnyai alatt Európa pedig elfeledkezett saját védelméről. Az orosz titkosszolgálati eszközök – különböző médiaportálok dezinformációi, populista pártok támogatása – mind-mind az EU egységét fenyegető lépések. A terrorizmus, a nagyhatalmi játékok elleni küzdelemben egységes európai titkosszolgálatra lenne szükség. A közös európai ügyészség tervét a magyar kormány látványosan ellenzi, ami bizonyítja: Orbánnak csak az EU pénze a fontos, az értékei már kevéssé. Ha tovább zajlik itthon a Brüsszelre, mint ellenségre való mutogatás, azzal a magyar társadalom egyértelműen egy putyini, erdogani rendszer irányába mozdul el, és ez végveszélyt jelenthet hazánkra nézve. Magyarországnak részt kell vennie az EU reformjában, ez egyértelmű érdekünk.

Andor László volt EU-biztos szerint a Donald Trump megválasztása óta felerősödött hangok – az államok közti bilaterális kapcsolatok erősítését célzó törekvések – az EU halálát jelenthetik. Egy bilaterális kapcsolatban mindig az erősebb fél diktálja a feltételeket, mit jelentene ez Magyarországra nézve? A kisebb országoknak, így Magyarországnak is, egyértelműen az uniós keretek biztosítják a kedvezőbb feltételeket. Az EU-t tavaly két nagy sokk érte: a brit népszavazási eredmény és Trump megválasztása. Az új amerikai elnök máris a NATO kereteit kívánja gyengíteni, ez egyben rámutat a közös európai védelmi politika hiányaira is. A 2008-ban kirobbant gazdasági-pénzügyi válság is bebizonyította: Európa nem képes egyedül kezelni egy ilyen helyzetet, az IMF segítségére is szükség volt. Növelni kell tehát az Unió versenyképességét, ellenállóképességét, erősségét. Andor László figyelmezető példaként hozta fel a Brexit-népszavazási kampányt övező populizmust: sok brit a külföldi munkaerő nagy száma miatt szavazott a kilépésre. Pedig a Nagy-Britannában dolgozó külföldiek nettó befizetői a brit költségvetésnek.