Budapest legöregebb akácfája
Beneveztük kedvenc fánkat az Év Fája versenyre. Szorítsatok velünk együtt a Széchenyi téri 227 éves akácfának, hogy a 67 induló közül a szakmai zsűri a 12 döntős közé válassza. Ősszel a nagyközönség is szavazhat, így dől majd el, hogy a tucatnyi döntős közül melyik fa kapja az Év Fája cím és az egészségügyi felmérést.
Budapest legöregebb akácfája egyidős a francia forradalommal. Közelről látta Ferenc József koronázását. Öregebb a Lánchídnál, a Magyar Tudományos Akadémia épületénél és a Gresham Palotánál – régebb óta áll itt, mint a környezetében lévő bármely épület. Mióta elültették, otthonát, a forgalmas fővárosi teret már kilencszer átnevezték. Idén 227 éves a Széchenyi István téri öreg, védett akác.
Az akác története Pest-Buda parkosításának kezdetéig nyúlik vissza. Először 1755-ben ültetettek tervezetten fákat, akkor a Városligetet parkosították Mária Terézia utasítására. Fűzfákat, szederfákat és – amerikai bevándorlóként – akácot telepítettek. Az 1780-as években az Orczy-kertet és a Városmajort fásították, és ekkor – 1789-ben – ültették a Duna-parti fasort a mai Széchenyi István tér helyén. Ennek a fasornak utolsó, ma is élő hírmondója az öreg akác.
Nemcsak a környezetének számtalan átépítését, a Lánchíd építését, hanem a világháború bombázásait is túlélte. Jellegzetesen dőlő törzse miatt jelenléte jól követhető a környékről készült fotókon, képeslapokon. Az 1970-es évekig önállóan állt, az első támasztékát a 80-as években kellett elkészíteni, akkor még megvolt a felfelé nyúló ága. Néhány éve újabb, erősebb mankó tartja, törzse repedezett, meghajlott.
A Belváros közepén, évtizedek óta jelentős autóforgalomban áll: egy olyan téren, ami gyalogosan szinte megközelíthetetlen, hiszen zebra nem vezet át a kétsávos úton. Itt, csendes elfeledettségben, makacs akarattal hajt ki minden tavasszal.
A Széchenyi téri öreg akácot a Főkert gondozza. Köszönjük, hogy a fa jelöléséhez szükséges adatokat és információkat a rendelkezésünkre bocsátották.